Az időmérés a mechanikus órák megjelenése előtt

Már az Ókorban is legkülönfélébben mérték az időt.

A Nílus kitörése az egyiptomiaknál az év kezdetnek számított, akiknek az éve ugyanúgy 12 hónapból állt, mint a jelenlegi időszámításunk. Náluk minden hónap 30 napos volt, így évi 5 napot ünnepre fordítottak, ezek a napok voltak az epigomenek, pl. isteneik születésnapjai.

Egy bencés szerzetes, Ágoston minden nap hajnali 3 órakor harangozással hívta szerzetestársakat hajnali imádságra. Hogyan számolta ki Ágoston a hajnali három órát? Minden este ugyanolyan tempóban olvasta ugyanazokat a zsoltárokat, és amikor ugyanahhoz a részhez ért, kondította a harangot.

A régi időkifejezések a napszakokat jelölték időpont határozásnak: napnyugta, napkelte…

A nap állásától függően árnyékhosszból is állapítottak meg időt. Voltak állandó, lépéssel mérhető árnyékhosszok, mint pl. a gnomon Aristophanes korában Görögországban. Az indiai fakírok időmérő botja állandóan a kezük ügyében volt, s, amelyek nyolcszögletű végére fúrt lyukakba állított pálcikák árnyékából -mintegy a mai funkcionális óramutatók- olvasták az időt.

A babiloniak vízi órákat használtak. Vízzel telt üvegedény alját kifúrták, így a víz állandó sebességgel folyt az edényből, amelynek kiürülésekor az őrző kiabált, és újra töltötte az edényt vízzel. A víziórákra folyamatosan ügyelni kellett, viszont nem voltak „nap-fény-függők”.

Az egyiptomi papokból 360 tejesedényre ügyelt 360 pap. A babiloniakhoz hasonlóan a kilyukasztott edények alján folyt a tej, mire az egyik edény kiürült, addigra a következő edényt teletöltötték tejjel. Az edények tejmennyisége egy egész napra, azaz 24 órára volt kimérve.

A homokórák működését viszonylag jól ismerjük. A homokórákat állandósult időmennyiségre használjuk, pl. tojásfőzés, versenyfeladat megoldás.

A svájci óra történetének kálvini alapja

A felügyelet nélküli időmérés a mechanikus óraszerkezetek megjelenésével vált elérhetővé.

a problémát a mechanikus óra megjelenése tudta megoldani.
Az idő mérésére az egyenletes lefutást biztosító, úgynevezett gátszerkezetek tették lehetővé, melyek elkészítése Európához, Svájchoz kötődik.

Protestantiszmus és kapitalizmus: magyar gazdaság- és eszmetörténeti tanulmányok Kovács György szegedi tudományegyetemi 2010. évi Phd értekezéséből foglalható össze a kálvinizmus és az óragyártás összefüggése:

A református keresztyén teológia kulcsgondolata – amint ezt Kálvin Institutiojában, avagy a Kálvin, „a keresztyén vallás rendszere c. munkájában kifejti –, hogy minden Isten kegyelmétől függ. A kálvinista keresztyén ember tudatában van annak, hogy miként a világban minden azért van, hogy Isten dicsőségét szemmel láthatóvá és kézzelfoghatóvá tegye, – Kálvin jelmondata a “Soli Deo Gloria” – neki is az a hivatása, hogy egyedül Isten dicsőségét szolgálja. A református vallásra jellemző az a tudat, hogy Istennel – ha hűek maradunk Hozzá és követjük akaratát – szövetségben vagyunk, s ez a tudat nagy önbizalmat ad s nagy erővel arra ösztönöz, hogy legyünk ott mindenütt, ahol az Ő dicsőségét szolgálhatjuk. „A kálvinizmus olyan egyéniségeket nevel, akik egyedül Istennek kívánnak szolgálni s ebben a szolgálatban úrrá tudnak lenni a világ felett, elszánt küzdelmet tudnak folytatni a társadalom bűnei, visszaélései s minden ellen, ami Isten törvényeit sérti. A kálvinizmus a munka megbecsülésének is óriási lökést adott, hiszen minden más keresztyén vallásnál erőteljesebben hangsúlyozza azon nagy méltóságot, amelyre Isten hívja az embereket azzal, hogy az Ő munkatársai lehetnek…. …a kálvinista aszkézis alapgondolata: benne élni a világban, de mégis felette lenni annak, mely felfogás egyrészt fokozza a munkát, másrészt mértékletességet eredményez – a bűnös világ által magasra értékelt – fogyasztás vonatkozásában. Ez a fokozott munka és a mérsékelt fogyasztás természetesen jelentős tőkeképződéshez vezet, de nem öncélúan, hogy az embernek minél többje legyen, hanem azért, hogy Isten szegényei közül minél többnek a gondját viselhesse, s ennek eredményeként jelentős szociális alkotások keletkeznek a kálvinista világban. … … A munka kérdésével Kálvin írásmagyarázataiban is foglalkozott. Osztja Luther nézetét a világi hivatás, munkavégzés felértékelése tekintetében,… ugyanakkor … …a munka isteni megbízásban gyökerezik és a keresztyének számára a munkavégzés lehetősége Isten hűségének jele. … … a munkavégzésre vonatkozó különböző képességek is Istentől származnak… . …Krisztus kegyelme által felszabadulhat az ember a munka hiábavalóságának érzete alól, a türelemmel végzett fáradságos munka is az elnyert kegyelem jeleként örömet jelenthet. … a hivatás megválasztásában az ember Isten hívására válaszol, mely hívás a közösség szolgálatára vonatkozik, így a szülőknek nagy felelősségük van a gyermekek pályaválasztása során, … …Isten minden munkára áldását adja, így Kálvin egyrészt a produktív és nem produktív munkaágak egyenrangúságát fogalmazza meg, bármely munka a közösség érdekét szolgálja, akár a magán-, akár a közéletben, legyen az családi munka, gyermeknevelés, tanítás vagy igazgatás, másrészt az embernek a munkához és a munkaeszközök használatához fűződő joga is ebből vezethető le. Kálvin genfi működése során nemcsak prédikációiban emelte ki a munka fontosságát, hanem gyakorlati tevékenységében is érvényesítette ezen elveket, amikor is szigorúan üldözte a munkakerülést, kötelezővé tette a munkát, így a szegénységet, a munkanélküliséget nem alamizsnaosztogatással, hanem új munkahelyek teremtésével kezelte, így két hanyatlásban lévő iparágat – az aranyművességet és az óragyártást – felvirágoztatott, valamint posztószövő üzemet is nyittatott. A szegénygondozás vonatkozásában Kálvin Lutherhez hasonlóan hangsúlyozza az alamizsnálkodás középkori megoldásának elégtelenségét, … …magyarázata, melyben a szegénységet és a szegényt nem önmagában, hanem Istenhez és a gazdaghoz való viszonyában kezeli, mely szerint a gazdagnak fel kell ismernie, hogy gazdagsága Istentől származik s gazdagságát a másik ember feletti hatalmi eszközként nem használhatja, így Isten a gazdagságban a gazdag hitét próbálja meg, miszerint mennyire képes a felebaráti szeretetet és embertársi felelősséget a szegénnyel szemben megélni. Hasonlóképpen a szegény is próbának van kitéve, miszerint mennyire képes sorsát türelemmel viselni s tartózkodni attól, hogy sorsán lopás, csalás útján segítsen. … … szegénygondozás intézményi feltételeinek megteremtését – kórház, árva- és szegényház felállítását – követeli a várostól (Genf), másrészt a szegények gondozását a keresztyén gyülekezet alapvető feladataként fogalmazza meg, a diakonátus intézményének átgondolását eredményezve. Ugyanakkor két fontos momentumra is felhívta a figyelmet: egyrészt a szegénygondozás a legjobban kialakított politikai és egyházi szabályozás, intézményi háttér mellett is a szegénykérdés objektivizálódásához, osztály- és rangkülönbségek kialakulásához vezethet, így fontos a szegénygondozás személyes elkötelezettségének hangsúlyozása, másrészt a diakónusok szolgálata is kiüresedhet, ha a feladat lelki dimenziói nem tudatosulnak, így a diakóniai szolgálat során sem feledkezhetnek meg az örömhírről, az Evangélium hirdetéséről.

Schaffhausen a kelet-svájci óragyártás központja

Schaffhausen város Schaffhausen kantonban az International Watch Company cég a vezető óragyártó. A cég története sajátos: amikor a 19. század második felében az európaiak nagy része Amerika felé vette az irányt szerencsét próbálni, Amerikából Svájcba utazott Florentine Ariosto Jones, hogy a nagymúltú, -egy 1583. január 29-i bejegyzés szerint Schaffhausenben működő bejegyzett céhek összetételét illetően már virágzott az órakészítés-, svájci óragyártás tanulmányozása után amerikai cégének hazavigye tapasztalatait.

Florentine Ariosto Jones maradt, a Watch óracég, melynek filozófiája, hogy magas színvonalon, szűk rétegnek kevés órát gyártson, virágzásnak indult.

Szóljon hozzá!